Részei: Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas megye

Fontosabb városai:

Sopron - a tájegység északi részének központja, fejlett szolgáltató szektor, sörfőzdéje, borászata kiemelkedő jelentőségű. Üdülőhelyei, gyógyfürdői és nevezetességei sok turistát vonzanak.

Szombathely - az Alpokalja legnagyobb városa, Vas megye székhelye. Autóalkatrészt gyártó üzemei teszik jelentőssé.

Kőszeg - a hangulatos műemlékvárost a nagymértékű idegenforgalom élteti.

Szentgotthárd - GM - Opel egyik korszerű motor- és sebességváltó részlege itt található.

Zalaegerszeg - Zala megye székhelye. Jelentős az elektronikai ipar és építőanyag-ipar (Zalakerámia).

Hévíz, Zalakaros - gyógyfürdőik, modern szállodáik sok külföldit vonzanak.

Győr - sokoldalú gépiparából a járműgyártás emelkedik ki. Audi Hungária Motor Kft.

Pannonhalma - 996-ban alapított bencés főapátsága a kulturális világörökség része.

Természetföldrajzi adottságok:

Tájai: 

• Alpokalja (Soproni-, Kőszegi-hegység)
• Fertő-tó
• Őrség
• Zalai-dombság
• Kisalföld
• Szigetköz

Kőzet, talaj: Az Alpok főleg kristályos palákból épül fel. A Soproni- és Kőszegi-hegység lábához a jégkori folyók hullámos hordalékkúpokat, kavicstakarókat teregettek. A Kisalföld feltöltött síkság, melyet délről lankás kavicshátakkal, völgyekkel tagolt, letarolt síkság szegélyez. Réti, mezőségi és öntéstalajok jellemzőek. A táj peremén váltják csak fel ezeket a kilugozott erdőtalajok. 

Éghajlat: A régió éghajlatát meghatározza, hogy közel fekszik az Atlanti-óceánhoz. A Kisalföld éghajlatában csak kisebb mértékben jelennek meg az alföldi klimatikus sajátosságok, éghajlata kiegyensúlyozottabb, több a csapadék. A Nyugat-magyarországi peremvidék nagy része a mérsékelten meleg, nedves, enyhe telű éghajlati körzethez tartozik. További jellemzője az alacsony hőmérséklet-ingadozás, valamint az országos szinten bőséges csapadék. 

Vízrajz: A régió felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű. Legnagyobb folyója a Duna, ami határfolyóként funkcionál. A régión áthaladó legfontosabb vízfolyás a Rába, amely a Kisalföld medencéjén keresztül éri el Győrnél a Mosoni-Dunát. A régió kiemelkedő adottságát jelentik a hévizek.

Társadalomföldrajz

Történelmi háttér: Nyugat-Dunántúl számára a XX. század közepéig előnyt jelentett a fejlett Európához való közelség. A szocializmus idején éppen ez a pozíció állt a fejlődés útjában. A rendszerváltozáskor, 1989-et követően a régió elhelyezkedése ismét előnyt nyújtott. A piacgazdaságra való áttéréssel és a határok megnyílásával a korábban periférikus szerepet betöltött régió Magyarország és az Európai Unió közötti kapocsként éledt újjá. Határmenti térségeiben a rendszerváltozás előtt a nehézipari fejlesztések katonai-politikai okokból elmaradtak, ezért a piacgazdasági átmenet jóval könnyebben ment végbe.

Népesség: 994 698 fő (2010)

Népsűrűség: ~90 fő/km²

Gazdasági helyzet: 

• jelentős szarvasmarha-tenyésztés (Alpokalja, Vas megye, Pápa)
• fejlett, sokoldalú mezőgazdaság (búza, árpa, szálastakarmány)
• sertéstenyésztés (Győr környéke - sok kukorica)
• hús- és tejfeldolgozás (sajtgyártás - Kisalföld)
• gépgyártás
• turizmus (gyógyfürdők)

Egyéb jellemzők

A Fertő-Hanság Nemzeti Park ebben a régióban helyezkedik el, melyet Ausztria és Magyarország közösen hozott létre a Fertő-tó lápi-mocsári életközösségének védelme céljából.

Az Őrségi Nemzeti Parkot szintén itt találjuk, melyet a természeti és kulturális értékek megőrzése miatt 2002-ben létesítettek.

Magyarország nyolc világörökségi helyszínéből kettő a Nyugat-dunántúli régióban található: a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő kultúrtáj.

A régió területén élő népesség sem nemzetiségét, sem nyelvét, sem kulturális hagyományait tekintve nem egységes. Néprajzi szempontból a térségben élő nemzetiségek, etnikumok (szlovének, németek, horvátok, romák) saját nyelvi-kulturális műveltségükkel, hagyományaikkal gazdagítják a régió néprajzi, népművészeti örökségét.